Ha nem tudod, mit csinálj vagy hogyan viselkedj, legjobb, ha megkérdezed, vagy egyszerűen figyeled a többieket!
Köszönés
Felnőtteknek a napszaknak megfelelően és előre köszönj!
Hölgyeknek életkoruk figyelembevételével (,,idősebbeknek'': Kezét csókolom vagy Jó napot kívánok!)
Iskolád minden tanárának és alkalmazottjának találkozáskor, miután kivetted kezed a zsebedből!
Bemutatkozás
Ha azt akarod, hogy neveden szólítsanak, érthetően mutatkozz ba (vezeték- és keresztnév)!
Csak nálad fiatalabb fiúnak nyújts előre kezet!
Lányoknál várd meg, míg ő nyújtja a kezét, de te kezdd a bemutatkozást!
Nem szégyen bevallani, ha valakinek nem sikeruült megjegyezned a nevét.
Fogadd el a kézfogásra nyújtott kezet; de a te kézfogásod ne legyen se ,,vasmarok'', se ,,döglött hal''!
Bemutatás
Szólítsd nevén azt, akinek bemutattak!
A bemutatás szabályai, ha te vagy a harmadik:
férfit a nőnek,
fiatalabbat az idősebbnek,
kisebb rangút a magasabb rangúnak,
fiatal lányt idősebb férfinak.
Öltözködés
Mindig szentelj elegendő időt arra, hogy ruházatod ízléses legyen!
Igyekezz mindig az alkalomhoz megfelelően öltözni! Munkahelyre, iskolába az egyszerű, kényelmes (de nem szakadt!) ruha illik.
Moziba nem kell ,,kiöltözni'', de a szentmiséken, színházban, hangversenyen, operában a közreműködőket tiszteljük meg azzal, hogy alkalmi ruhát veszünk fel.
Öltöny, ünneplő:
nemcsak a fekete, de más színű is lehet ízléses,
fontos a megfelelő ing kiválasztása, amely legyen vasalt, tiszta,
a nyakkendő mindig tartozéka,
ne edzőcipőt végy, s a zokni is az öltönyhöz illő színű legyen, melegben a rövid ujjú ing, nyakkendővel - ez zakó nélkül is ünnepi öltözet.
Étkezés
Ne faljunk, hanem együnk, hogy ne csak a gyomrunk, de szemünk és szellemünk is jóllakjék!
Csak kézmosás után ülj az asztalhoz, miután hölgypartnered is elhelyezkedett.
Hölgyek és idősebbek társaságában ne te szedj először!
Az étkezés társalgásra is való, persze nem a nehéz problémák megvitatására, a hangerő feltornázásával.
Társalgás közben ne hadonássz az evőeszközökkel! Az evőeszközök használatát próbáld meg mielőbb elsajátítani!
Hangkíséret nélkül (csámcsogás, szürcsölés, böfi) egyél!
A szalvétát szalvétának használd!
Köhögés, tüsszentés, orrfúvás esetén fordulj el az asztaltól, s használd a zsebkendődet!
Kenyeret csak a kosárral együtt nyújtsd!
A használt evőeszköz helye a tányéron és nem az abroszon van.
A fogpiszkálót, ha használod, a másik kezeddel takard el!
Amit már megérintettünk, vegyük is ki. Ne válogassunk.
Amit kiszedtünk, illik is megenni!
Evés közben a tányérok maradjanak a helyükön.
Ha koccintunk, nézzünk szembe a partnerünkkel!
Menzán
Gyülekezéskor ne kiabálj és ne lökdösődj!
Vállalj asztaltakarítást, hisz gondolj arra, te is szívesebben ülsz tiszta asztalhoz!
Evés előtt kívánj jó étvágyat, utána pedig köszönd meg!
A rágógumit ne ragaszd az asztallap ill. a tányér aljára!
Ülve szedd teli a tányérodat!
Ne az asztalt gazdagítsd az étellel, hiszen így is kevés az, amit megeszel!
Ne kritizáld az ételt, örülj neki, hogy neked még ez mindennapi lehetőséged!
Egyéb
Beszélgetés közben ne vágj a másik szavába!
Minden ismeretlen helyre te menj be először partnered előtt!
Add át a helyedet az idősebbenknek és az arra rászorulóknak!
Ügyelj környezeted rendjére és tisztaságára!
A WC-t úgy hagyd magad után, ahogy találni szeretnéd!
Rádiózás, tévézés, zenélés közben légy tekintettel másokra is (pl. a hangerő megfékezésével)!
Ha otthon ,,bulit'' szervezel, előre kérj elnézést szomszédaidtól!
Utcán vagy kirándulás alatt ne zárd el magad a többiektől a walkmannel!
Ételmaradékot, hulladékot, papírzsebkendőt sem túrán, sem strandon, sem utcán ne szórj szét!
Ajándékot jobb adni, mint kapni.
Virágot bármilyen alkalomra ajándékozhatsz.
Tíz szál alatt páratlan számú virágból álljon a csokor.
Szitkozódni, trágárkodni illetlenség (is).
Lányok
Ha valaki megtetszett nekünk, ezt adjuk tudtára.
Jobb idejekorán tisztázni, mit érzünk a másik iránt.
Ne bombázzuk a másikat meghívasokkal!
Ne csókolózzunk nyilvános helyen!
A strandon ne bámulj feltűnően!
Személyesen beszéld meg a szakítást.
Ha partnered elhagy, ne könyörögj, ez csak rontja önbecsülésedet.
Görög Ibolya: Protokoll az Életem (kiadó: Athenaeum)
Görög Ibolya: Mindennapi maceráink (kiadó: Athenaeum)
Csúnya beszéd
Kapcsolódó témák:
"Hű de kínos, de mégis, honnan tanulhatta ezeket a szavakat?"
A csúnya, illetlen szavak sok gyereknél igen korán megjelennek, és ez a legtöbb szülőt kisebb nevelési válságba kergeti. A pszichológusok szerint jobb, ha nem csinálunk túl nagy jelenetet az óvodáskor alatti "káromkodás" miatt, a gyerek ugyanis többnyire nem tudja, mit jelentenek az illetlen szavak. Elég, ha azt tudatjuk a gyerekkel, hogy nem szívesen halljuk tőle ezeket, a másokban rossz érzést keltő szófordulatokat.
A csúnya beszéd, vagy akár a káromkodás különböző életkorokban igen különböző okból és szándékkal hangzik el a gyerek szájából, természetes tehát, hogy az erre való reagálás is erősen életkorfüggő. Most csak a három évesnél kisebbekről beszélünk, akik az esetek nagy részében nem vagy alig vannak tisztában ezeknek a szavaknak a jelentésével, inkább csak ösztönösen és a környezet reagálásból érzik, hogy olyasmire találtak, amivel fel tudják hívni magukra a figyelmet. Ez a leggyakoribb oka, hogy a közmegítélés szerint bántó, illetlen, becsmérlő, obszcén szavak keverednek a kisgyermek beszédébe. A másik magyarázat, ez inkább a kisebbekre vonatkozik, hogy a környezetében hallottakat szivacsként felszívja és ismételgeti, ahogy a többi ismeretlen szót és kifejezést is. Az eseteknek csak kisebbik részében van szó arról, hogy a három évnél fiatalabb gyerek tudatosan és szándékosan akarja megbántani, megalázni játszótársát, testvérét, szüleit vagy akár egy idegent.
Ebben az életkorban a csúnya beszéd részben az obszcén szavakra, részben a többiek bántó minősítésére terjed ki, igazán súlyos, például rasszista, gyűlöletkeltő, komolyan fenyegető fordulatokat szerencsére kevés gyerek használ. Persze az, aki az otthoni környezetben esetleg egyenesen a szülőktől hallja a durvaságokat, az úgymond az anyatejjel szívja magába őket, ilyenkor legfeljebb a külvilág előtti kozmetikázás az, ha tiltják, büntetik a gyereket a csúnya szavakért. Az a gyerek, aki otthonról hozza a verbális durvaságot az esetek legnagyobb részében felnőttként is így fog beszélni.
A kérdés tehát, hogy mit tegyünk a csúnya szavak hallatán, csak akkor tekinthető valódi nevelési problémának, ha a szülőkre a trágár beszéd nem jellemző. Mielőtt bármiféle minősítésbe vagy megrovásba fognánk, a legfontosabb annak a tisztázása, hogy miért mondta a gyerek azt, amit mondott. Figyelmet akart kelteni, másokat akart megbántani, vagy egyszerűen a dühét fejezte ki ilyen módon? Lehet, hogy nem fogunk teljesen egyértelmű választ kapni, de nagyjából tisztázni lehet a helyzetet. Ha arról van szó, hogy így akarja felhívni magára a figyelmünket vagy esetleg másokét, bánjunk nagyon óvatosan reakcióinkkal. Meglehet, akkor érünk el leginkább eredményt, ha úgy teszünk, mintha egyszerűen nem is hallanánk. Ez persze nem jelenti azt, hogy jóvá is hagytuk, amit hallunk, csupán azt érzékeltettük, hogy ez az eszköz nem alkalmas a figyelmünk felkeltésére. Ilyenkor egy bizonyos idő elteltével térjünk vissza a történtekre, higgadt, de határozott formában. Fontos, hogy a gyerek tudja, vannak olyan szavak, amelyekkel másokat meg lehet sérteni, fájdalmat lehet nekik okozni, és mi nem szeretnénk, ha ő ezt tenné.
A "csúnya" szavak között meg kell különböztetni a nemi szervek megnevezésére és a szexuális funkciókra vonatkozó kifejezéseket. Minden társadalomban mások az ilyen szavakkal kapcsolatos illemszabályok, és ezek elsajátítása bizony nem könnyű feladat egy két-hároméves gyerek számára. Mivel a nemi élettel kapcsolatos mindenféle megnyilvánulás, az erről való beszéd is sokféle elhallgatástól, tabutól terhelt, mindez a normákat átadó szülőknek is kínos perceket okoz. Ilyenkor azzal is szembesülni kell, hogy a gyerekünk sokkal őszintébb, "romlatlanabb", mint mi vagyunk, hiszen a nemi szervekkel és a szaporodással kapcsolatos kérdéseket általában előítélet nélkül tudja feltenni. Igaz, aztán igen gyorsan a gyerek is megtanulja, hogy miként lehet ezeket az önmagában természetes fogalmakat és funkciókat sértő provokatív vagy obszcén módon alkalmazni.
Összeségében azt mondhatjuk, hogy a csúnya beszéd, az illetlen szavak használata a legtöbb kisgyerekes szülőből a szükségesnél erőteljesebb reakciókat vált ki, ami inkább ront, mint javít a helyzeten. Ha a szülő mindenáron fenn akarja tartani a külvilág előtt annak a látszatát, hogy az ő gyereke semmilyen illetlenséget sem követ el, például nem beszél csúnyán, akkor a gyerek, legalábbis, ha az élelmesebbek közé tartozik, rögtön "fogást" talál a szülőn, és csak azért is használja a tiltott szavakat. Valószínűleg ennél lényegesen súlyosabb következményekkel járó nevelési problémák is adódnak ebben az életkorban, célszerű erőnket és kitartásunkat ezekre tartalékolni.
Illemtan: Kellemetlenségek kezelése
Ha most kell tüsszenteni
Várgyalásokon, társasági összejöveteleken számos kellemetlenségnek vagyunk kitéve. Valamikor ásítanunk, máskor tüsszentenünk kell, sőt előfordulhat, hogy köhögési roham jön ránk. Hogyan illik viselkedni ezekben a helyzetekben? És ha mindez a társaság más tagjával történik? Itt megtalálja a megoldást.
Tüsszentés
Gyorsan jövő inger, melyet nehezen lehet elfojtani. Ha valóban nem sikerül "visszaparancsolni", a hang és a mozdulat az orra és a szájra szorított zsebkendővel illedelmesen tompítható. A tüsszentést illik a tüsszentő egészségére kívánni, feltűnés nélkül. Ne csupán a tüsszentéssel, hanem az arra adott jókívánsággal is ajánlatos kerülni a feltűnést. Társaságban csak a tüsszentő közvetlen környezetétől várható el a jókívánság jelzése és mindig a társasági alkalmat legkevésbé zavaró módon (például odapillantással és fejbiccentéssel).
Ásítás
Sokféle oka lehet: fáradtság, kialvatlanság, unalom, elhasznált levegő a tárgyalóteremben. Bár sokszor nem kritikát jelent a megnyilvánulás, szinte mindig az unalom jeleként fogják fel. Az udvariasság mindenképpen az ásítás mellőzését követeli, ám ha nem sikerül próbáljuk meg leplezni. Néhány otthoni próba után megtanulható, miként lehet ásítani becsukott szájjal, hogyan lehet a grimaszt elkerülni az orron át légzéssel.
Köhögés
A tárgyaláson vagy társaságban kitörő köhögési roham számunkra éppoly kínos, mint a többi jelenlevő számára. A legjobb megoldás elhagyni a termet, az összejövetel helyszínét és nyugalmas környezetben túljutni a rohamon. Ha köhögésünk állandósul, inkább hagyjuk ott az összejövetelt, és óvjuk társaságunk egészségét.
Bocsánatkérés
Ha akaratunkon kívül követünk el illemsértést észrevétlenné nem tehető helyzetekben (meglöktünk valakit a fékező buszon, ráléptünk valakinek a lábára tánc közben stb.), azonnal bocsánatot kell kérnünk. A ?sértettnek? a bocsánatkérést mindig el kell fogadnia, még akkor is, ha fizikai fájdalommal járt. Az illemsértésnek a másik része technikai jellegű: például ha a hamutartó mellé esik a cigarettáról a hamu, ha a társaságban valaki hangosan krákog, ha sorban álláskor a nyakunkba lihegnek. Ezekre az esetekre a legjobb megoldás: nem észrevenni a történteket.
AJÁNLOM AZ OLDALT
