"...Tudod, kisfiam, a világon nagyon sok a csalán, a tövis, a gyom. Mert az emberek sokkal több rosszat cselekszenek, mint jót. És a csalán, a tövis meg a gyom a rossz cselekedetek nyoma ezen a földön.
De láthatod, hogy pillangó is van azért. A sok kicsi pillangó a sok kis jóság hírét hordozza magával. És vannak aztán szép, nagy, tarka szárnyú pillangók: ezek a ritka, nagyon jó cselekedetek. Minél szebb és nagyobb jót teszel, annál szebb, nagyobb és színesebb pillangó száll föl a nyomában.
Igyekezz, kisfiam, hogy amerre jársz, sok pillangó legyen. Ne lépj reá a csigára, hanem tedd félre az útból, hogy más se léphessen reá. És ebből újra megszületik egy pillangó.
Bárki, ha bajban van, segítesz rajta, ugye? Nem baj, ha az emberektől nem kapsz érte hálát. Minden jótettedet egy pillangó viszi hírül."

/Vass Albert/

“A világban semmi sem ölel át bennünket olyan teljességgel, mint az anya.” Az anya és a gyermek közötti kapcsolat a legmélyebb amit ismerünk. Hiszen először a gyermek az anyai test része, később egy kis ideig része az anyai pszichének. Az évek multával az ember elszakad az anyától, de az archetípusát örökre a tudatalattiban őrzi.

 “Ez az anyai szeretet, mely a felnőttkor legmeghatóbb és legfeledhetetlenebb emlékeihez tartozik, s minden változás titkos gyökerét, a hazatérést a magábaszállást, s minden kezdetnek és végnek a titkos őstalaját jelenti.” Amiként az apa a külvilágból fenyegető veszélyekkel szemben nyújt védelmet, akként az anya azokkal a veszedelmekkel szemben nyújt segítséget a lélek sötétségéből fenyegetik az embert. A gyermekéletének első három éve arra való, hogy a gyermek együtt lehessen az édesanyjával. Ezért van az, hogy a gyermek első három éve kihat a gyermek további életére.

Az anya szeretete inkább azt jelenti, hogy “rendelkezésre állok”. Azonban az ilyen anyából manapság már igen kevés van. Hiszen a filmek, a reklámok és a sajtó más női ideát tárnak elénk. Egyre több lesz az olyan anya akinek a haja vagy a bőre fontosabb, mint a gyereke. De akadnak olyan anyák is, akik igaz otthon vannak, de nem a gyerekkel, hanem a gyerek mellett. A fizikai együttlét nem jelenti a lelki együttlétet. Ez később a gyermek életére is hatással lehet. Hiszen, ha valaki nem érezte meg gyermekkorában azt, hogy mi az igaz, anyai  szeretet, akkor majd ezt a későbbiekben nem is tudja továbbadni.

Öleljük át, hallgassuk meg, szeressük gyermekeinket!

http://www.babanet.hu/gyermekfilm.htm

http://ker.eso.hu/web/szolgaltatas/konyv/kereses?szoveg=+/+gyermeknevel%E9s*

Gyerekekről szülőknek írni: hálás feladat. Gyerekekről szülőknek könyvet írni, a túltelített piacon újat mondani: nehéz feladat. Orsolya "csak" egy anya, aki - mint az előszóban elmondja - három kisembert szült és nevel. Több mint 3o éve magam is gyakorló anya vagyok. Tudom, látom milyen problémákkal kerülünk/kerültünk szembe mi mindannyian, akik gyereket vállaltunk. A szülők gyakran nagyon egyedül érzik magukat. Tudni, hogy más is átélte már ezt, okozott gondot, fejtörést egy-egy helyzet, könnyebbé teszi az életet. Ezt a "könnyítő" szándékot éreztem mindvégig a könyvet olvasva. A hegyre sok út vezet. Orsolya egy utat mutat. Megtalálni a saját utadat, a "mi módszerünket" a gyerek/gyerekek felneveléséhez - véleményem szerint - ehhez találhatsz sok okos, kedves, hasznos tanácsot ebben a könyvben. (Buday-Gyarmati Andrea, gyermekorvos)